Az elnökválasztás eredménye a jövőre nézve

 

Az elnökválasztás első fordulójának lebonyolítása után először is szeretnék gratulálni mindkét továbbjutó jelöltnek, és remélem, hogy az elkövetkező 2 hétben tisztességes verseny zajlik majd közöttük.

 

Az előttünk álló időszakra nézve elengedhetetlennek tűnik, hogy megvizsgáljuk: milyen hatása lesz a mostani választásnak a jövőre, illetve a parlamenti választásokra? Nézzük meg azt is, hogy milyen téves következtetéseket hoznak le egyes “elemzők”. Azok, akiknek politikai vagy egyéb érdekük a Híd kiszorítása a parlamentből, azt sulykolják, hogy Bugár 3,1%-os eredményével végleg megbukott - ő is, és a Híd is. Részükről ez teljesen logikus politikai kommunikáció, ám nem fedi a valóságot.

Vizsgáljunk meg 2 olyan gondolatot, amelyeket a Híd-ellenes kommentátorok kommunikálnak.

1. Hibás összehasonlítás: Bárdos eredményéhez hasonlítják Bugár eredményét.

Amikor 2014-ben az MKP Bárdost indította, nem volt egy egységes húzó név, mint most Čaputova, aki kimondottan a magyar szavazókra is „hajtott” volna, aki mellett felsorakozott a média és a legtöbb párt. Más helyzet volt, más verseny volt. Elég ha megnézzük, hogy az MKP elnöke és idei köztársasági elnökjelöltje, Menyhárt József most csak 1,5%-on állt ezen körülmények és indulók között. Nyilvánvaló, hogy a mostani körülmények között más magyar jelölt nem érte volna el a 3%-ot, a 2014-es versenyben pedig Bugár is jobban szerepelt volna.

2. Hibás megállapítás: A Híd parlamenti választásokon sem fogja elérni az 5%-os küszöböt.

Először is kezdjük azzal, hogy a parlamenti és a köztársasági elnökválasztás minden szempontból teljesen más. A parlamenti választásokon fontos, hogy egy párt átlépje az 5%-os küszöböt, mivel ezen múlik, hogy bejut vagy sem, illetve az is fontos, hogy hány százalékot kap, hiszen ettől függ, mekkora szava lesz a parlamentben. Az elnökválasztásnál teljesen mindegy, hogy valakinek 4%-a vagy 8%-a van, hiszen ha nincs minimum 10-20% közti eredménye a jelöltnek, úgy biztosan nem jut a 2. fordulóba. Emiatt sem voltak a szavazóink motiváltak - hogy részt vegyenek a választáson és Bugár Bélára szavazzanak -, így sokan otthon maradtak, vagy más esélyesebb jelöltre adták a voksukat.

Elég, ha megnézzük, hogy milyen a részvétel a parlamenti választásokon és milyen volt most, a köztársasági elnökválasztáson.

A parlamenti választásokon az országos részvétel 59% körül mozgott, a déli járásokban pedig 52% körül - tehát csak kevéssel marad el az országos átlagtól. Ha viszont megnézzük a szombati részvételt, azt láthatjuk, hogy az országos átlag 48% körüli volt, míg a déli járásokban csupán kb. 30% - tehát jócskán elmaradt az országos átlagtól. Míg a parlamenti választásokon a déli járások (ahol a Hídnak a fő választói bázisa van) fontosnak tartják a részvételt, addig az elnökválasztáson már kevésbé. A parlamenti választásoknak viszont már lesz tétje a választóink számára is.

Továbbá abban is eltér a két választás, hogy a parlamenti választásokon helyi politikusokra is szavaznak az emberek, a parlamenti választások sikere így a helyi politikusokon is múlik. Szerencsére a Hídban vannak olyan politikusok, akik sokat tesznek az adott régióért, és az emberek a parlamenti választásokon már ezt is értékelhetik: olyan emberekre szavazhatnak, aki közülük való. Abban is más a két választás, hogy az elnökválasztáskor inkább arra szavaznak az emberek, aki leginkább tudja reprezentálni az országot, míg a parlamenti választásokon inkább arra, aki a régióért tud tenni.

 

További eltérés a mostani és a parlamenti választások között, hogy most volt egy név: Čaputova, aki mellé a legtöbb párt és a média nagy része is beállt. Ez a parlamenti választásokon már nem lesz így, hiszen akik most összefogtak, ott egymás konkurenciái lesznek. Nem lesz olyan jelölt, aki minden táborból kap szavazatokat.

 

Azt, hogy a parlamenti választáson másképp döntenek az emberek, mint a köztársasági elnökválasztáson, mi sem bizonyítja jobban, mint Procházka esete, aki 2014-ben 21%-ot ért el az elnökválasztáson, ám 2016-os parlamenti választáson pártja alig haladta meg az 5%-ot. De láthatjuk ennek ellenkezőjét is: a Sme rodina a felmérések szerint egy majdnem 10%-os párt, ám az alelnökük, egyben köztársasági elnök jelöltjük, Krajniak csupán 2,8%-ot ért el a szombati választáson. Tehát valójában, sem a Sme rodinánál, sem a Hídnál nem tükrözi a köztársasági elnökválasztás a párt népszerűségét, és nem vetíti előre a 2020-as parlamenti választások eredményét sem.

 

Egyébként ki látott arról cikket, hogy a Sme rodina leszerepelt az elnökválasztásokon, nem fog bejutni a parlamentbe?

Érdekes, hogy ilyen vélemények nem nagyon jelennek meg. Hangsúlyozom: egy a Hídnál erősebb párt elnökjelöltje kevesebb szavazatot kapott, mint a Híd jelöltje. Mégsincs arról szó, hogy vereséget szenvedtek, az emberek nem kérnek a Sme rodina pártból stb... Vajon a Hídról miért jelennek meg ilyen kommentárok, és a rosszabbul szereplő Sme rodináról miért nem? Egyszerű: mert a média és kommentátorok egy része most sem a kiegyensúlyozott, korrekt tájékoztatásra törekszik. Azt próbálják az emberek fejébe sulykolni, ami nekik éppen megfelel, még akkor is, ha az nem fedi a valóságot. Sajnálatos, hogy az egyes magyar nyelvű felvidéki lakájmédiák a „dögöljön meg a szomszéd tehene is!” elvet vallva az egyetlen állva maradt magyar jelölt ellen lázítva feladták a magyar érdekek képviseletét. Lelkük rajta…, ám azért ott motoszkál a kérdés: Cui prodest? – azaz: kinek az érdekében cselekszenek? 

 

Most pedig nézzük, hogy vajon Bugár miért nem ért el 3,1%-nál jobb eredményt?

Mindehhez vizsgáljuk meg a felméréseket időrendi sorrendben visszafelé haladva. Vegyük alapul a Focus közvéleménykutató ügynökséget, aki a legutolsó felmérésben szinte pontosan bemérte, hogy Bugár Béla hány százalékot fog kapni a választásokon.

Nos, láthatjuk, hogy januárban, csupán 2 hónapja, Bugár Béla még több mint 10%-on állt! Február elején 7,4-en, február végén 5,8-on, majd az utolsó felmérésen 3,2-őt mértek neki, ami szinte pontosan megfelel a 3,1%-os választási eredményének.

Tehát pár hete még Bugár Béla nagyon jól, 10%-on állt! Ugye, nem kell ahhoz nagy politikai elemzőnek lenni, hogy belássuk, semmi olyan nem történt az elmúlt 2 hónapban, ami negatív hatással lett volna a népszerűségére. Akik nem szeretik őt, azok januárban sem szerették, és már régebben elfordultak tőle, akiknek januárban (10%!) elfogadható volt Bugár Béla, azoknak most is elfogadható. Akkor vajon mégis miért csökkent le a 10%?

1. Čaputovának nagyon erős, profi marketing és média csapata volt. Amint már fentebb említettem az elnökválasztáson (ellentétben a parlamenti választásokkal) kevésbé számít, hogy ki mit tett a régióért, sokkal inkább az a mérvadó, hogy az emberek kit tudnak elképzelni az ország reprezentálására. Ezt Čaputovában a választóink egy része jobban látta, ezért ő elvitt pár százalékot.

2. Mikor már látszott, hogy Bugár támogatottsága lecsökkent 6-7%-ra, ekkor már az emberek láthatták, hogy nincs esély a második fordulóba juttatni Bugárt, ezért egy részük otthon maradt, hiszen számukra már nem volt “tétje” a választásnak. Másik részük pedig inkább egy erősebb, esélyesebb jelöltet támogatott.

 

Bugár tehát ezért nem tudta azt a jó eredményt hozni, amire esélye volt. Viszont a felmérések alapján látszik, hogy választhatósági potenciálja még mindig eléri a 10%-ot. Ezt azonban sajnos nem tudtuk ebben a választásban kihasználni. Ha a kritikusoknak igazuk lenne, és Bugár maximális támogatottsága valóban csak 3,1% lenne, akkor ilyen értékeket mértek volna neki februárban és januárban is. Elég, ha megnézzük Menyhárt József értékeit az elnökválasztási versenyben, ami állandóan csak 1,5%-on mozgott. Tehát ennyi a mozgástere. Bugárnak viszont 3,1%-on túl még van kb. 7% választója, akiket képes lehet elérni, hajlandóak rá szavazni.

 

Átlépheti a 2020-as parlamenti választásokon a Híd az 5%-os küszöböt? Igen.

A már fentebb említett okok végett a Hídnak egyértelmű esélye van a parlamenti választásokon. Jelenleg a Híd támogatottsága 6% körül van. Ahogy már említettem, a parlamenti választásokon az emberek jobban regionális ügyek mentén szavaznak, fontos szerepe van a regionális politikusoknak, a választóink nagyobb számban vesznek részt a parlamenti választásokon, jobban érzik a tétjét a választásoknak - és van 10% választó, aki bizonyos körülmények között hajlandó a Hídra szavazni, akiknek több mint a felét jó eséllyel meg tudjuk szólítani.

Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy ennek eléréséhez több mindenen változtatnunk kell!

 





&nabp;
 
 
&nabp;